K „vadszat”
(Kanada-i ihlet)
Mondhatnm azt is k-keress,
Gyjtssel egybekttt vlogats,
De kzben meglepett az tls,
A valdi vadsz sztn extzis.
A kemny termszet letre keltette,
A kristlyok csods, rejtett „lelkt”,
Ott az rdekesen formzott jelensgt,
Mozgalmas, eredeti fld trtnett.
Eszembe tltt:
A kbe zrt rk si hasonlatnak
Annyiszor ltott, kialakult ellentte,
Puhn mll, megtveszt rtke,
Msik vglete a k-szilrd akaratnak.
Mert valsgban lttam a darabjait,
Az igazira alkotott idtlensgnek,
Mg a „szksgben” sszetkolt anyagok,
A korunk olcs, selejtez kontrkodsa.
n akarnm a sugrz kvek szpsgt
tmenteni, a lelkemhez illeszked
rtkt, ami ma lehet ” eredeti” tpt,
Csak meg kell tallni, az egyedieket.
A k megragadta az egynisgemet,
Talltam fantasztikust, szv alakzatokat,
Ibolyakket, zldet, narancsszneket,
Vakt fehret, lmaim szp szneit.
A kbe alakult ” gmb-virg „termszet,
Nem engedte magt velem otthagyatni,
A sros, mellztt rdektelensgben,
rzelemmel sztnztt „t „vadszni.
Meghat a kvek igz hatsa rem,
Gyorsan megihlette egy jrda tlett,
Ami az egytt alkotsra is ksztetett,
s erstette az egyms szeretett.
Trtnete van a „vadszott „kveknek,
Ami a hz melletti svnybe velt,
Az egymshoz is viv sznes jrdaknt,
A spped fld szilrd bebortjaknt.
Lehet letem vgig hallom majd;
„Ahov megyek, viszem e kveket,
Amit te vadsztl, hoztl, elm raktl,
Szorgalmasan cipelted hozznk a dszlettet,
Emlkeztetl magad utn neknk hagytl”.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
