Kanada.
Ha tkelek az ”perencis „tengeren,
Ott lehetek a mesk igz rengetegben,
Vagy a gazdag rengeteg mesjben,
A hegy-risok, prrik vgetlenjn.
Indin harc a vgleges megtelepeds,
A szikrz hav, bvs nyar,
srgi titkokat rejt fldrszen,
Ahol a termszet zord hajlam.
Az erdk vezik a klns hzakat,
A kerts nlkli, kis udvarokat,
A tvolba fut, vgtelen utakat,
s a vrosok milli, izz fnyeit.
Taln a tl, ami igazn felfedi,
A lakk lelki megnyilvnulsnak
Meghittsgt, amint a hzaik krli
Fnnyel dsztett formkat alkotnak.
A fenyk kztti fehr hba szrjk,
Az apr izzkkal kirajzolt sznezst,
Zlden, fehr-ragyogan, kkkitik,
Juharral, zzel, hddal a csendes tereiket.
Az ember megteremtheti a hazjt,
Minden birtokba vett flddarabon,
Lgytva Kanada hatalmas sziklit,
Meleg, szivrvny fnyekkel a hajlkaikon.
Lehet minden virgnak, gyereknek,
rtken fellli vdelmet akarnak,
Hittel, felelssggel, szorgalommal,
s azrt ptik a hzaikat varzslattal.
A krdsre, hogy mi Kanada varzsa,
Nincsen megfoghat, igazi rtelmezs,
Taln a vadon, s a fnyek hatsa,
Taln az rtelmes, emberi egyttls.
Kelt: 2010. 02. 10. | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzsek
Friss hozzszlsok
Archvum