Mint felh�…

Messze felh�k v�gy-�lmait hordoztad,

A cserje l�tem szomjaz� napjain,

A mag�nyomat m�ly�t� v�ltoz�st hoztad,

Irgalmatlanul, az �vek m�l�sain.

Te hat�roztad meg felh� „l�giesen”,

A „boldogs�ghoz�” v�z hull�s�t,

Cseppenk�nt adagolva kedved r�sein,

Lelkem szerettet hit�nek val�s�g�t.

„V�ndor-felh�”l�nyed elvitte a sz�l,

Miut�n felt�lt�tted a „leveleimet”,

Ig�zettel, ami lehet�s�get rejtett,

Ritka, sziv�rv�nyos naps�t�seket.

Tudom, a sejtet�sedben csak asz�lyos

�rz�seket hordozott a v�lt�z� jelens�ged,

Az elk�pzeltetett arany halacsk�s,

Amivel a bar�ts�gunkat beteljes�t�sed.

Egyed�l, szomjasan v�rtam a keveset

Ami eligaz�t, megment a k�ts�gekt�l,

Az igazat, a szavaid egy�rtelm�t,

Am�g;

Nem menek�lhettem h�s�gem gy�kereit�l.

Ez�rt ilyen a vil�g, a ti vil�gotok,

Fodroz�d�, f�ny-v�z ill�zi�s �ress�g,

Amit nagy h�vvel megalkottok,

Megj�tszva, hogy ez az �dv�ss�g.

R�g nem oda hull a felh�k es�je,

Ahov� az Isten is biztosan ir�ny�tan�,

Az emberi sz�vtelens�g a meghat�roz�ja,

�s te �rzed mi a cseppjeid hat�sa?

Minden sz�, minden tett visszahat,

�sszef�gg, mint a felh�k viz�t�l,

�led� term�szet, �l�, emberi kapcsolat,

�s felel�sek vagyunk egym�s�rt… �r�kt�l.

                 Kelt: 2011. 07. 10, Kismarton

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s