Igaz, valjban csak magas domb vagy,
De mindent hordozol a valdi fogalombl,
St, gyalog elrhetbb a kzelsged valahogy,
A hegyre vgy, sik-mszok elsznt szempontjbl.
Mr fent, a csoda-csillaglevel fk kztt,
A hegyi zon szellje hstn simogat,
A meleg, kkes fny a lombok fltt,
A madrhangokkal egytt megmmorost.
rezhetjk, flfedezzk zld varzst,
Hozz simul szikla, svny, titokzatos hajlat,
Csak sejteti hihetetlen szpsg vad vilgt,
s megannyi zenett, felemel hangulatt.
gy ksznhetek az elbukkan gombnak;
-szervusz komm, tavalytl nagyra nttl,
Ksznheted az erd szellemnek, rnyknak,
Ha mg erre jrok, mr felismerhetnl!
A hegy nekel, vagy minket sztnz arra,
Magval ragad a rajta jtsz nap sugara,
Ami sznezi virgait, tisztst bearanyozza,
A hegy visszahv, lmnyeinket meggazdagtja.
|