A zennk lassan krbeindt minket,
A rgi illzi ringat lelsvel,
llok a lbadon, rzem a szvversedet,
Az tlt boldogsg teri rzsvel.
Az erdk, a kk rnyak ugyanazok,
A szavaid sznsklja megindt,
A fnyl vlgybe, hegyre jutunk,
A kettnk sszhangja megfiatalt.
Mg lmodom a pezsg aranyt,
A tmnysg buborkos durranst,
Megittuk a zldrnyalat bdulatt,
s a lelknk sznes szrnyalst.
A hajnal felbreszt a sugarval,
Az lmom vget r a vilgossgval,
Vagy a pezsgsveg ressgvel,
A kettnk mrfldnyi klnbzsgvel.
Kelt; 2016.02.22, Kismarton
|