�lomfoszl�ny.

Darabokb�l �ll a val�di egy�nis�gem,

A h�bor�z� h�sz sz�zad repeszei,

�sszet�rt�k a vil�ggal k�z�s �letterem,

Ami az egy�n visszahat� meghat�roz�i.

Ebben a sokszor rejtetten �r�lt k�zegben,

�szt�n�sen l�zadtam, mint v�sott k�ly�k,

Menek�ltem a k�nyvek elvonatkoz�s�ban.

A t�l�l�s�rt �lc�ztam kem�ny, f�rfias d�lyf�t.

Ha lelkem „minden k�t�l’”- elszakadt,

K�t s�r�s k�z�tt” terveztem” l�gies h�zat,

Kreat�v sz�v�sz�kkel, ami megihletett,

�lom vigaszk�nt, �s alkotott �rtelmet.

Benne t�bb” f�ldh�z ragadt” elk�pzel�st,

Vir�gokr�l, „norm�lisan „�l� csal�dr�l,

Aki elker�lhetett rengeteg rombol� „izmust”,

Ami re�nk sz�gezte az „egy�tt�l�s�t”.

Mind e’ k�z�tt az �t�l�seimben maradtam,

Bels�mben ujjong�, rejt�z�, remeg� kisl�ny,

Aki egy �r�kk� tart� „v�d� �lel�st „�lmodtam,

�s nem akarom elhinni, hogy �lomfoszl�ny.

*